Azrt, mert Ti, akikben visszhangra tallnak ezek a mondatok, Ti nem egy rutinfeladatra jttetek ide. Nem egy szoksos emberi fejldsi szakaszt meglni. Nem is azrt, hogy eltemessetek egy bolygt, aminek letelt az ideje. Nem egyszer dolgozk, htkznapi segtk vagy kapun tksrk vagytok.
Ti Teremteni jttetek egy j Vilgot! j Fldet, j Eget. Felemelni, magasabb szintre emelni ezt a bolygt.
Igaz, hogy ez nem sikerlt, de Ti mg mindig itt vagytok.
Pedig mshoz nem rtetek. Erre szerzdtetek, ezt vllalttok.
Ha teljesen remnytelen lenne a helyzet, mr nem lenntek itt!
rtelmes szellemi lnyek nem csinlnak rtelmetlen dolgokat.
s Ti rtelmes, teremteni tud szellemi lnyek vagytok.
Amikor nem sikerlt magasabb szintre emelni ezt a bolygt, kinyltak a hazavezet portlok, megjttek az zenetek: "A kldetsnek vge. Nem sikerlt. Gyere, trj vissza."
Sokan hazamentek, csaldottan.
De sokan maradtatok itt, mert a szellemi rszetek azt mondta: "n ltok mg eslyt. Nem adom fel. Mg meg tudunk valamit valstani az eredeti tervbl. Mg van remny. Csak kell egy kis id, hogy magamhoz trjek a sokkbl, a csaldottsgbl. Maradok, mert hiszem, hogy nemsokra jrakezdjk."
A szellemi rszetek gy dnttt, marad.
A lelketek/szvetek pedig ktsgbeesett: "Itt, ebben az idegen, elromlott vilgban? Magnyosan, terv nlkl? Jaj, ne, nem akarom, haza akarok menni. Ez fj, nagyon fj, rezni sem akarom, annyira nehz. " s lezrta magt, lezrta a szveteket.
Az emberi rszetek pedig rtetlenl llt, mint egy kisgyerek a karcsonyfa res helyn: "Nekem nem ezt grtk! Hol vannak az ajndkaim? Rossz gyerek voltam, hogy nem kaptam semmit?"
Ht, ebbl a darabokra esett llapotbl kell sszeszednetek magatokat ahhoz, hogy jra tudatosak s cselekvkpesek legyetek.
s Ti vagytok nmagatok szmra a Remny: ha mg itt vagytok, ha nem adttok fel, akkor van esly. Ha az eredeti terv mr nem is mkdik, a szellemi rszetek tudja, hogy kpesek vagytok fejlettebb tenni ezt a vilgot.
Jnnek a fiatalok, az j nemzedk az j tervekkel, s Ti, az elz szellemi csapat, ha felbredtek a kbulatbl, jra aktv Teremti lehettek egy j Vilgnak.
